A Tolnai Borvidék

Már a rómaiak idején is virágzó szőlőkultúra jellemezte Pannóniát. Tolna megye borkultúráját az itt letelepült németek fejlesztették tovább. A bortermelés jövedelmezőnek bizonyult, csapszékeiken Szent Györgytől Szent Mihály napjáig maguk mérték ki a jó bort.
Ma a borvidéken 2000 hektár szőlőterületen nagyobb részben fehérszőlő-fajtákat - chardonnay, tramini, sauvignon blanc, olaszrizling - termesztenek, elsősorban a megye középső és északi részén. A kék szőlőt - oportó, kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka - jóval kisebb területen, főként a déli részeken szüretelik. A tolnai táj szépsége, a gondozott szőlőültetvények, a hagyományos pincesorok sok látogatót vonzanak a térségbe. A vidék borszerető vendégeit szívesen látják a páratlan látványosságnak számító györkönyi pincefalu, a kölesdi pincesor, a bölcskei pincehegy, a paksi, simontornyai, felsőnyéki, tamási, hőgyészi és völgységi pincék borosgazdái.
A megye középpontjában fekszik Kölesd, a Tolnai borvidék fellegvára. A községben álló Kismegyeházában, az egykori Mercy-kastély pincéjében kapott helyet a Tolnai Borok Háza, melynek gyűjteménye folyamatosan gyarapszik. A Tolnai Borút vendégváró települései önfeledt szórakozással, sok szép látnivalóval, kiváló borokkal és igazi hagyományos ételekkel lepik meg az arra járót. Barangoljunk végig a borúton!